Honlap 1999-2002 Farsang 2003 Jegyessuli 2003 Majális 2003 VCSN 2003 Karitászbál 2003 Farsang 2004 Kiállítás 2004 VCSN 2004 Konferencia 2004 Karitászbál 2004 Farsang 2005 Kiállítás 2005 VCSN 2005 Farsang 2006 Szentháromság-szobor VCSN 2006 Emléktáblák Karitászbál 2006 Pásztorjáték 2006 Farsang 2007 Majális 2007 Orgonaépítés Szt Erzsébet 2007 Farsang 2008 Szt Erzsébet szobor Búzaszentelés 2008 Jézus nyomában Férfibúcsú 2008 Majális 2008 Táborok 2008 Karitászbál 2008 Farsang 2009 Férfibúcsú 2009 Domina-kápolna

II. Rákóczi Ferenc és a ferencesek – kiállítás a kolostorban

Az idén szeptemberben ünnepeljük az 1705-ös szécsényi országgyűlés háromszázadik évfordulóját. Rákóczi eredetileg Rákos mezejére szerette volna összehívni a diétát, de „bizonyos kiváltképpen való okokra nézve” a Nógrád megyei kisvárosban tartották meg. Az előkészületek azonban itt sem haladtak elég gyorsan, így a városka kolostora adott helyet a Fejedelemnek szeptember 5-e és 10-e között.

II. Rákóczi Ferenc és a ferencesek kapcsolata azonban nem akkor kezdődött, hiszen írni-olvasni is egy ferences, Zrínyi Ilona udvari papja, Bárkányi János tanította meg Munkács várában. Ábécéskönyve, melyet hajdani mestere „Rákóczi Ferké­nek” ajánlott, ma is megvan. És éppen Bárkányi volt az, aki a török kiűzé­se után el­vállal­ta a romos szé­csényi kolostor újjáépítését…

A kiállítás bemutatja a Fejedelem családját, élete e korai szakaszának színhelyét a munkácsi várat, és számos érdekes dokumentumot. Így láthatjuk azt a levelet, amit Zrínyi Ilona írt Bárkányi Jánosnak, és amelyben megbízza, hogy jelentse az esztergomi érseknek: feleségül kérte Thököly Imre. Vele kapcsolatos egy másik levél korabeli átirata is, melyet Thököly XI. Ince pápának írt. De látható a már emlegetett Ábécéskönyvecske is, benne Bárkányi Páter ajánlása és Rákóczi első irka-firkái. A kiállítás másik érdekességét azok a könyvek je­lentik, amelyek eredetileg a mun­ká­csi vár plé­bá­ni­á­jáé voltak, de a vár feladása utáni napon II. Rákóczi Ferenc annak a Bárkányi Jánosnak adott, aki hat éven át volt tanítója és nevelője. Bárkányi a könyvekbe beírva megörökítette az adományozást, hogy ti. „A felséges Rákóczi Ferenc fejedelem a munkácsi vár feladása után ezt és más köteteket utánam, a méltatlan káplán Bárkányi János testvér után küldte, édességes nevének örök emlékéül, 1688. január 15.” Minthogy Bárkányi ősztől már Szécsényben volt, a könyveket is magával hozta, és itt is hagyta a kolostor könyvtárában, amint ezt a könyvek bejegyzéseiben olvashatjuk: „Hazája iránti szeretetből Bárkányi János testvér adott engem a szécsényi kolostornak.” Rákóczi a későbbiekben sem feledkezett meg egykori nevelőjéről, a szabadságharc alatt rendszeresen juttatva adományt annak a kolostornak, melyben éppen P. Bárkányi tartózkodott.

Munkács feladása után Rákóczi és a ferencesek útjai elváltak. A szabadságharc alatt azonban gyakran adott maga Rákóczi, vagy valamelyik embere menlevelet a barátoknak. Ezek közül is láthatunk néhányat kiállítva. A legértékesebbek talán a fejedelemnek saját kezűleg aláírt levelei. Persze a ferencesek sem mind a szabadságharc oldalán álltak. Különösen is kitűnik ez az éppen szécsényi születésű Nagy János esetéből is, aki Szeged török alóli felszabadításakor szerzett elévülhetetlen érdemeket, és ápolt igen jó kapcsolatokat a császári hadvezetéssel. Így történhetett meg, hogy az atya 1705-ben egész Kecskemétet átállította a császár oldalára, amiért is Rákóczi kényszerlakhelyet jelölt ki számára a szendrői kolostorban. Különösen értékes kordokumentumok a szécsényi Hostoria Domus korabeli bejegyzései, és a szécsényi templomban nyugvó P. Bede József elismerő szavai, ugyancsak a Historia Domusból: „A nagy oltár előtt, a sekrestye felől a sanctuárium fala mellett szokott volt ülni. Irhatom, hogy ájtatos Ur volt;” Amikor azután Bárkányi került Kecskemétre, mintegy Nagy János ellensúlyozására, őt két év alatt háromszor tiltották ki a városból.

A szécsényi kolostor életében a szabadságharc legjelentősebb eseménye kétségtelenül az országgyűlés volt. Amint említettük, előtte néhány napig a hagyomány szerint a kolostor emeleti gótikus termében lakott II. Rákóczi Ferenc, amit ennek emlékére neveznek Rákóczi-teremnek. Itt kapott helyet több, az országgyűléshez kapcsolódó emlék bemutatása. Úgy mint a diétán is résztvevő és ott aktív szerepet vállaló Telekessy István egri püspök portréja, Csécsi János országgyűlés naplójának egy 19. századi átirata, Rákóczi mindennapi imája nyomtatásban, a szabadságharc okait indokló nyomtatott és kéziratos dokumentumok, és a híres brezáni kiáltvány magyarnyelvű szövege. Ugyancsak itt láthatjuk a kolostorban őrzött ún. Rákóczi keresztet, és a szécsényi országgyűlés egyik legfontosabb dokumentumát, melyet minden résztvevő aláírt és lepecsételt, a konföderációs okmányt, az „Instrumentum Confoederationist”. A szécsényi országgyűlés rendjei ugyanis szeptember 16-án szövetséggé, konföderációvá alakultak. Másnap Rákóczit a szövetkezett rendek vezérlő fejedelmévé választották, 19-én a rendek fölesküdtek a konföderációra, 20-án pedig beiktatták Rákóczit. Az Instrumentum Confoederationis, ennek az eseménysornak az egyedülálló emléke.

Kiállításunk a ferences rend tisztelgése II. Rákóczi Ferenc előtt, melynek jelentőségét növeli, hogy Szécsény belvárosának rekonstrukciós munkálatai miatt, egészen szeptemberig ez lesz a városban látogatható egyetlen Rákóczi-kiállítás.

A kiállítás április 17-től október 31-ig látogatható vasárnap és hétfő kivételével, 10 és 16 óra között, óránként induló vezetéssel.

fr. Varga Kapisztrán , házfőnök

Fényképek a kiállítás megnyitójáról - 2005. április 17.

Ünnepi megemlékező szentmise a szécsényi országgyűlés 300. évfordulója alkalmából a templomban

Varga KApisztrán házfőnök atya beszéde

A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola diákjainak emlékműsora

Mázi Béla, a MTA főkönyvtárosának megnyitója

Tárlatvezetés

Látogatók a Rákóczi-teremben

A Isntrumentum Confoederationis - a Rákóczi vezérlőfejedelemre felesküdő országgyűlés rendjeinek szövetségét rögzítő konföderációs okmánya

Néhány sor a kolostor emlékkönyvébe

 

 éVissza a lap tetejére