II. Rákóczi Ferenc és a ferencesek – kiállítás a kolostorban

Az idén szeptemberben ünnepeljük az 1705-ös szécsényi országgyűlés háromszázadik évfordulóját. Rákóczi eredetileg Rákos mezejére szerette volna összehívni a diétát, de „bizonyos kiváltképpen való okokra nézve” a Nógrád megyei kisvárosban tartották meg. Az előkészületek azonban itt sem haladtak elég gyorsan, így a városka kolostora adott helyet a Fejedelemnek szeptember 5-e és 10-e között.

II. Rákóczi Ferenc és a ferencesek kapcsolata azonban nem akkor kezdődött, hiszen írni-olvasni is egy ferences, Zrínyi Ilona udvari papja, Bárkányi János tanította meg Munkács várában. Ábécéskönyve, melyet hajdani mestere „Rákóczi Ferké­nek” ajánlott, ma is megvan. És éppen Bárkányi volt az, aki a török kiűzé­se után el­vállal­ta a romos szé­csényi kolostor újjáépítését…

A kiállítás bemutatja a Fejedelem családját, élete e korai szakaszának színhelyét a munkácsi várat, és számos érdekes dokumentumot. Így láthatjuk azt a levelet, amit Zrínyi Ilona írt Bárkányi Jánosnak, és amelyben megbízza, hogy jelentse az esztergomi érseknek: feleségül kérte Thököly Imre. Vele kapcsolatos egy másik levél korabeli átirata is, melyet Thököly XI. Ince pápának írt. De látható a már emlegetett Ábécéskönyvecske is, benne Bárkányi Páter ajánlása és Rákóczi első irka-firkái. A kiállítás másik érdekességét azok a könyvek je­lentik, amelyek eredetileg a mun­ká­csi vár plé­bá­ni­á­jáé voltak, de a vár feladása utáni napon II. Rákóczi Ferenc annak a Bárkányi Jánosnak adott, aki hat éven át volt tanítója és nevelője. Bárkányi a könyvekbe beírva megörökítette az adományozást, hogy ti. „A felséges Rákóczi Ferenc fejedelem a munkácsi vár feladása után ezt és más köteteket utánam, a méltatlan káplán Bárkányi János testvér után küldte, édességes nevének örök emlékéül, 1688. január 15.” Minthogy Bárkányi ősztől már Szécsényben volt, a könyveket is magával hozta, és itt is hagyta a kolostor könyvtárában, amint ezt a könyvek bejegyzéseiben olvashatjuk: „Hazája iránti szeretetből Bárkányi János testvér adott engem a szécsényi kolostornak.” Rákóczi a későbbiekben sem feledkezett meg egykori nevelőjéről, a szabadságharc alatt rendszeresen juttatva adományt annak a kolostornak, melyben éppen P. Bárkányi tartózkodott.

Munkács feladása után Rákóczi és a ferencesek útjai elváltak. A szabadságharc alatt azonban gyakran adott maga Rákóczi, vagy valamelyik embere menlevelet a barátoknak. Ezek közül is láthatunk néhányat kiállítva. A legértékesebbek talán a fejedelemnek saját kezűleg aláírt levelei. Persze a ferencesek sem mind a szabadságharc oldalán álltak. Különösen is kitűnik ez az éppen szécsényi születésű Nagy János esetéből is, aki Szeged török alóli felszabadításakor szerzett elévülhetetlen érdemeket, és ápolt igen jó kapcsolatokat a császári hadvezetéssel. Így történhetett meg, hogy az atya 1705-ben egész Kecskemétet átállította a császár oldalára, amiért is Rákóczi kényszerlakhelyet jelölt ki számára a szendrői kolostorban. Különösen értékes kordokumentumok a szécsényi Hostoria Domus korabeli bejegyzései, és a szécsényi templomban nyugvó P. Bede József elismerő szavai, ugyancsak a Historia Domusból: „A nagy oltár előtt, a sekrestye felől a sanctuárium fala mellett szokott volt ülni. Irhatom, hogy ájtatos Ur volt;” Amikor azután Bárkányi került Kecskemétre, mintegy Nagy János ellensúlyozására, őt két év alatt háromszor tiltották ki a városból.

A szécsényi kolostor életében a szabadságharc legjelentősebb eseménye kétségtelenül az országgyűlés volt. Amint említettük, előtte néhány napig a hagyomány szerint a kolostor emeleti gótikus termében lakott II. Rákóczi Ferenc, amit ennek emlékére neveznek Rákóczi-teremnek. Itt kapott helyet több, az országgyűléshez kapcsolódó emlék bemutatása. Úgy mint a diétán is résztvevő és ott aktív szerepet vállaló Telekessy István egri püspök portréja, Csécsi János országgyűlés naplójának egy 19. századi átirata, Rákóczi mindennapi imája nyomtatásban, a szabadságharc okait indokló nyomtatott és kéziratos dokumentumok, és a híres brezáni kiáltvány magyarnyelvű szövege. Ugyancsak itt láthatjuk a kolostorban őrzött ún. Rákóczi keresztet, és a szécsényi országgyűlés egyik legfontosabb dokumentumát, melyet minden résztvevő aláírt és lepecsételt, a konföderációs okmányt, az „Instrumentum Confoederationist”. A szécsényi országgyűlés rendjei ugyanis szeptember 16-án szövetséggé, konföderációvá alakultak. Másnap Rákóczit a szövetkezett rendek vezérlő fejedelmévé választották, 19-én a rendek fölesküdtek a konföderációra, 20-án pedig beiktatták Rákóczit. Az Instrumentum Confoederationis, ennek az eseménysornak az egyedülálló emléke.

Kiállításunk a ferences rend tisztelgése II. Rákóczi Ferenc előtt, melynek jelentőségét növeli, hogy Szécsény belvárosának rekonstrukciós munkálatai miatt, egészen szeptemberig ez lesz a városban látogatható egyetlen Rákóczi-kiállítás.

A kiállítás április 17-től október 31-ig látogatható vasárnap és hétfő kivételével, 10 és 16 óra között, óránként induló vezetéssel.

fr. Varga Kapisztrán , házfőnök

 éVissza a lap tetejére